Jaguár

A jaguár (Panthera onca) a macskafélék egy nagy testű, Dél- és Közép-Amerika trópusi és szubtrópusi területein elterjedt faja. Közeli rokonságban áll az Óvilágban élő nagymacskákkal, köztük az oroszlánnal, tigrissel és leopárddal.
A jaguár az Újvilágban élő legnagyobb és legerősebb macskaféle és az egyetlen faj a párducformák alcsaládjából (Pantherinae), amelyik Amerikában fordul elő.

A jaguár elnevezés egy indián szóból ered, melynek jelentése "aki egy ugrással leterít". Lévén jó mászó, nemegyszer a leshelyéről szolgáló fáról ugrik rá gyanútlanul arra haladó zsákmányra.
Sok közép-amerikai és dél-amerikai országban a macskát el tigre néven ismerik.

Megjelenése 

A jaguár hasonlít a leopárdhoz, ám robusztusabb testfelépítésű, és nagyobb foltok díszítik bundáját. Feje szögletesebb, rövidebb, végtagjai zömökebbek.
A jaguár az amerikai földrész legnagyobb macskaféléje, testhossza 162–183 cm, nem számítva a farokhosszat, mely kb 70–80 cm. Jellemző marmagassága 67–76 cm, súlya 56–96 kg. A nőstények általában 20%-kal kisebbek, mint a hímek. A Dél-Mexikóban és Közép-Amerikában élő jaguárok általában kisebbek, a hímek 50-60, a nőstények 40 kg körüliek.

Alfajai 

• Panthera onca arizonensis
• Panthera onca centralis
• Panthera onca goldmani
• Panthera onca hernandesii
• Panthera onca onca
• Panthera onca palustris
• Panthera onca paraguensis
• Panthera onca peruviana
• Panthera onca veracrucis

Elterjedése

Elterjedt Dél- és Közép-Amerika esőerdeiben, mocsaraiban, magashegységeiben. Rendszerint vizes élőhelyek közelében él. Egyedszáma sokfelé megcsappant, de kihalás nem fenyegeti. Elterjedésének északi határa az Egyesült Államok délnyugati részein, főként Arizonában és Új-Mexikóban húzódik, korábban Dél-Kaliforniában és Texasban is élt.
2004-ben vadőrök Arizonában kaptak lencsevégre és dokumentáltak jaguárokat az állam déli részein. Jelenleg nem tisztázott, de napjainkban észlelt jelentések alapján feltételezhetően állandó populáció alakult ki a délnyugaton vagy ezek a nagymacskák csupán kóborlásuk közben áthaladnak a határon Sonoránál, Mexikóból. Azonban az Egyesült Államokban a faj a veszélyeztetett fajok listáján szerepel, tehát védelem alatt áll és nem vadászható, vagyis, ha bárhol a délnyugaton a nyomukra bukkannak, a törvény szerint ez az állat nem zavarható meg. Északon, például Missouri környékén talált jaguármaradványok tanúskodnak arról, hogy ez a faj az Egyesült Államok déli részén is elterjedt volt.

Ökológiai szerepe, életmódja 

Élőhelyein a jaguár csúcsragadozó faj.
A jaguár jó úszó, azon kevés macskafélék egyikéhez tartozik, melyek akár a tigris, kedvelik a vizet. Mászó tudománya is jó. Elsősorban a folyók közelében, mocsarakban és sűrű esőerdőkben fordul elő, ahol az átláthatatlan aljnövényzetében könnyedén becserkészheti a zsákmányt.

Zsákmányállatai

A szaporodási időszakon kívül a jaguár magányosan él. Vadászterülete 25-150 km2 körüli. Számos gerinces állatfajra vadászik, köztük szarvasfélékre, kajmánra, közönséges tapírra és pekarifélékre. Fogyaszt békákat, teknőst, egeret, halakat és akár háziállatokat is.

Szaporodása

Az anyaállat a nyakán fogja a kölykét

A fiatal hímek 3-4 éves koruk körül, a nőstények 1 évvel korábban érik el az ivarérettséget. A nőstények 90 – 110 napos vemhességi idő után kb. 1-3 kölyöknek adnak életet, közülük átlagosan 1-2 éri meg a felnőtt kort. A kicsik vakon jönnek a világra, 2 hét után kezdenek látni. Két évig maradnak anyjukkal, mielőtt elkezdenének terület után kutatni. Átlagos élettartamuk a vadonban 10-11 évre becsülhető, fogságban akár 20 évig is élhetnek.

A jaguár a közép- és dél-amerikai kultúrában 

A jaguár szó a dél-amerikai tupi-guarani nyelvből ered. A Jagua szó a guarani nyelvben „kutyát” jelent. A jaguár valaha egy uralkodói cím volt, melyet a maja hagyományokban az uralkodó hercegeknek, hercegnőknek és uralkodói családoknak adományoztak. A helyi emberek a hatalom és erő szimbólumának tekintették. A maja civilizációban úgy hitték, hogy a jaguár közvetíti az élők és holtak kommunikációját és megvédi a királyi családokat. A maják társuknak tekintették a szellemvilágban. Az aztékoknál létezett egy elit harcos osztály, melynek tagjait jaguárharcosoknak hívták.

Melanizmus 

A ritka melanisztikus példányok teljesen feketék, ám a foltok mintázata közelebbről nézve rajtuk is látható. Mint a leopárd fekete színváltozata – a fekete párduc – esetében is közismert, a fekete jaguár sem alkot külön alfajt. A fekete testszínt egy domináns öröklődést mutató, de igen ritka genetikai allél okozza, ami sokkal ritkább, mint a leopárdnál. A feketénél sokkal ritkábbak a fehér (de nem albínó) példányok.

Hibridek

Állatkertekben olykor más nagymacskákkal hibridizálódik.